грани́ть гранить

verbimperfective

Meanings

  1. cut, facet

Conjugation

Present
яграню́
тыграни́шь
он / она / онограни́т
мыграни́м
выграни́те
ониграня́т
Past
Masculineграни́л
Feminineграни́ла
Neuterграни́ло
Pluralграни́ли
Imperative
Singularграни́
Pluralграни́те

Participles

presentpast
Activeграня́щийграни́вший
Passiveграни́мыйгранённый
presentpast
Verbal adverbsграня́гранив, гранивши