упа́д упад

संज्ञानिर्जीव

अर्थ

  1. पतन

कारक रूप

कारकएकवचनबहुवचन
कर्ता (Nominative)упа́дупа́ды
संबंध (Genitive)упа́даупа́дов
संप्रदान (Dative)упа́дуупа́дам
कर्म (Accusative)упа́дупа́ды
करण (Instrumental)упа́домупа́дами
अधिकरण (Prepositional)упа́деупа́дах