набы́читься
verbperfective
Meanings
- to sulk, to frown, to scowl, to look daggers
Conjugation
| Future | |
|---|---|
| я | набы́чусь |
| ты | набы́чишься |
| он / она / оно | набы́чится |
| мы | набы́чимся |
| вы | набы́читесь |
| они | набы́чатся |
| Past | |
|---|---|
| Masculine | набы́чился |
| Feminine | набы́чилась |
| Neuter | набы́чилось |
| Plural | набы́чились |
| Imperative | |
|---|---|
| Singular | набы́чься |
| Plural | набы́чьтесь |
Participles
| present | past | |
|---|---|---|
| Active | — | набы́чившийся |
| Passive | — | — |
| present | past | |
|---|---|---|
| Verbal adverbs | — | набы́чившись |
Examples
- Он набычился и ничего не сказал.He sulked and said nothing.