заблесте́ть
verbperfective
Meanings
- to twinkle
Conjugation
| Future | |
|---|---|
| я | заблещу́ |
| ты | заблести́шь |
| он / она / оно | заблести́т |
| мы | заблести́м |
| вы | заблести́те |
| они | заблестя́т |
| Past | |
|---|---|
| Masculine | заблесте́л |
| Feminine | заблесте́ла |
| Neuter | заблесте́ло |
| Plural | заблесте́ли |
| Imperative | |
|---|---|
| Singular | заблести́ |
| Plural | заблести́те |
Participles
| present | past | |
|---|---|---|
| Active | — | заблесте́вший |
| Passive | — | — |
| present | past | |
|---|---|---|
| Verbal adverbs | — | заблесте́в, заблестевши |
Examples
- Глаза Тома заблесте́ли.Tom's eyes twinkled.