взмета́ть
verbimperfective
Aspect partner взмётыватьto throw up
Meanings
- throw up
Conjugation
| Present | |
|---|---|
| я | взмета́ю |
| ты | взмета́ешь |
| он / она / оно | взмета́ет |
| мы | взмета́ем |
| вы | взмета́ете |
| они | взмета́ют |
| Past | |
|---|---|
| Masculine | взмета́л |
| Feminine | взмета́ла |
| Neuter | взмета́ло |
| Plural | взмета́ли |
| Imperative | |
|---|---|
| Singular | взмета́й |
| Plural | взмета́йте |
Participles
| present | past | |
|---|---|---|
| Active | взмета́ющий | взмета́вший |
| Passive | взметаемый | взмётанный |
| present | past | |
|---|---|---|
| Verbal adverbs | взмета́я | взмета́в, взметавши |
Examples
- Ветер взметал соломуthe wind threw up the straw